Shane's Den

2 este, 2 buli! Bizony ám! Nem leszek rest, én két este is pucba vágom magam, felszerelkezem az új nyakláncommal, ami hiperszexuális, és elmegyek hódítani.. Vár a buli, a két utolsó szabad este, és hát mikor máskor élnék ha nem most? :)
A héten minden napra sikerült valami "munka" félét összehoznom, így büszkén mondhatom, hogy a héten nem itthon lustultam végig a szünetem, hanem tettem is valamit.

Tegnap este viszont egy furcsa álmom volt: Egy pillangó szállt rám, miközben aludtam, és a füllembe sugdosott össze-vissza dolgokat. És a legfurcsább, hogy az álmom végén felkeltem és a pillangó ott feküdt mellettem... Aztán tényleg felébredtem. ;)

Ma március 24 van, húsvét hétfő! A szüleim tesómnál külföldön, én pedig egyedül a lakásban. Az elején még jó ötletnek tűnt, hogy végre szétdvdzhetem az agyam, de az első mesefilm eléggé rossz választás volt (Macska arisztokraták), így remélem a következő hozza meg a várva-várt élményt. Kicsit fura érzés már két napja egyedül reggelizni a fincsi sonkából, de már megszoktam a magányt. Nem is zavar. A magam ura vagyok, és legalább nem ell senkihez alkalmazkodnom. Ez nagyon tetszik.
Szombaton csaptunk egy kis tilajkodást, és hát ott kiéltem a társasági életem is. Sőt, még váratlan ismerősök is felbukkantak. Igaz elég nagy csalódást okoztak, de vicces volt.
Azt hiszem lassan visszakúszom a dvd elé, lehalkítom az MTV top 40-et, és beteszem a következő filmet. Mondjuk lehet egy helyes partnernőnek örülnék.. ;)

Hát igen megcsúszva, de akkor 1 hét távlatában megpróbálom összeszedni az emlékeim, és egy kis ízelítővel szolgálni arról is mit jelent(ett) nekem Prága: Mindent!
Nagyon jól éreztem magam. Pénteken indultunk reggel f7kor, és persze az sem mellékes, hogy előző este 3kor feküdtünk le. Ha két órát aludtunk. (Azért beszélek többesszámban, mert G barátom is itt aludt) A korai indulás nem tudta eltörölni a gyermeki mosolyt az arcomról, és reggel reményekkel telve felszálltam a buszra, és írány Prága. Az út jól telt, azt leszámítva, hogy 11 körül meg kellett állnunk, mert egy lánynak hányingere volt. Először azt hittük a busztól, de mikor 3kor odaértünk a szállodába (3 csillagos), szegény már sírt a fájdalomtól és este 8kor már műtötték vakbéllel. Persze sajnáltuk, de azért én az angol humorommal mikor megtudtuk a hírt, megkérdeztem, hogy tényleg MEGVAKULT A BÉLA? Ezen többen kiborúltak, de be kellett látniuk, hogy mi ide kikapcsolódni jöttünk, szegény idegenvezetőnk úgyis megsínylette a kórházat, akkor most mi miért érezzük magunkat rosszul. Attól ő nem lesz jól.
Az első nap sokat sétálgattunk, a csoporttól elválltunk és saját idegenvezetőinkkel jártuk Prágát, bár főképp inkább csak a Venzel teret, ahol Jagr pubját kutattuk. (Az NHL legjobban kereső (cseh) játékosa) Sajnos a kutatás nem járt sikerrel, de ezzel együtt sem mondhatom, hogy az első nap kudarc lett volna, mert este még várt ránk egy medencés születésnapi buli. Az ismerősünk rokonának volt születésnapja, és azt a medencénél ünnepeltük. Vicces volt. Persze egész nap söröztünk, és este még egy kis pálinka is rácsúszott, illetve a mérhetetlen jókedv, és a lányok fürdőruhás alakjának látványa.
Azt hiszem a 2 óra alvás mellett is sokáig emlékezni fogunk az estére.
Másnap a csoporthoz csapodva bejártuk a prágai várat, a Károly Hídat, és még egy hajókirándulása is adtuk a fejünket. Utóbbi nem volt akkora élmény, de a többi program szórakoztató volt, és élménydús. Itt tűnt fel, hogy a lány, akit már a buszon kiszúrtam nagyon-nagyon helyes, és aranyos. Már csak egy terv kellett volna ,hogy megszólítsam! Ezzel nagy bajban voltam.
A nap főképp nézelődéssel, sörözgetéssel, és tömpuszfegy-ek (tömeg pusztító fegyverek) szolid, ám nagyobb turistacsoportoknak való eladásával telt, amin mi nagyon jókat tudtunk nevetni. Később kiderült, hogy a csoport egyik tagjának marketing kommunikációs cége van, amit a tesójával futat, és hát kapva-kapván az alkalmon egy jót is beszélgettem a lánnyal. Úgymond kicsit "szakmáztunk". 
Az este ismét jól telt, mert két lány 11 körül egy üveg borral beállított hozzánk (3an laktunk együtt fiúk) és éjjel 3ig beszélgettünk. Közben persze folyt a cseh sör, a magyar pálinka, és a felismerhetetlen bor ZÉRO kolával! Volt szó irodalomról, politikáról, párkapcsolatokról, iskolákról, fiú-lány barátságokról, Prágáról. Nagyon  élveztem, mert már régóta vágytam egy ilyesfajta  kellemes beszélgetésre olyan emberekkel, akiknek megvan a véleménye minderől. Itt jegyezném meg, hogy mivel előző este is csak 5 órát aludtunk, a következő napra is csak 5-t sikerült kb, vasárnapra ott jártunk, hogy 4 nap alatt 12 órát aludtunk.
Az utolsó nap főképp shoppingolással, kolbászevéssel, derka-derkázással (tömpuszfegy-ek árulása arabúl) és a már ismert terek ismételt felkutatásával telt. Aztán fel a buszra, ahol G-vel a fél útat átbeszélve megint semmit nem aludtunk.
Majd már a magyar határon átérve vhogy előrekeveredtem a sofőr melletti mikrofonhoz és ekkor kezdődött a romantika busz. Rövid, ám spontán felvezetés után bejelentettem, hogy 3 napja szerelmes vagyok az egyik utasba (a prágai várból a lány) és kértem, hogy ha úgy érzi lehet köztünk vmi (azaz ha bejövök neki), akkor nézzen rám. Ott álltam remegő térddel, elvékonyuló hanggal és azt vártam, hogy rám nézzen. De nem történt meg a csoda. Ám ekkor Csabi barátom felpattant, és 4 mondatban megbeszélte a lánnnyal, hogy bejövök neki. Ekkora, kb 10 perc szuper búzdítástól megrészegülve, odaballagtam, persze nem kis show és színészi tehetségemet latba véve, a lányhoz, és megpróbáltam elkérni a számát. Amire ő azt mondta, hogy ha leszálltunk 4 szemközt meg is adja. Persze írtó nagy show volt mindez, mert utána még G barátom is kinézett egy lányt, és őt is megfűztük. Mondanom sem kell, hogy mikrofon segítéségével, tehát az egész busz végighallgatta, amint hülyültünk.
Amikor leszálltunk a buszról és a reményektől megrészegülve a lány elé vetettem magam, aki akkor közölte, hogy nem akarta mondani, de neki most van vkije.. Hát ez van! Megszoktam már, és nem vágott földhöz, hisz annyira jó volt ez a 3 nap.
Hazaérvén kicserélve éreztem magam, és ez az érzés még most is kitart. Jól megvagyok a bőrömben, és most hogy a szülők tesókánál vannak, élvezem a lakás által nyújtotta szabadságot, és lelkesem készülőm a marketing versenyre amire beneveztem.
Van célom, van dolgom, és emellett írtó jó kedvem is!!!
Köszönöm ezt PRÁGÁNAK!

Már csak napok kérdése és adódik kb 25 elég percem, hogy prágai utazásom összefoglalója itt megjelenjen! Érdemes kivárni.. :) Addig is hallgassatok zenét!

Egy nagyon kedves ismerősöm kórházban van, és mivel aggódom érte, és másképp nem tudom kifejezni az aggódásom, innen küldöm neki jó kívánságaim, és kívánok neki jobbulát!

Unom már a magányt!!!
Vki tudja mi a gáz velem? Vagy hogy lehetnék érdekes, az írjon!
Minden csaj az ex pasijával van elfoglalva, és egyiket sem tudom annyira érdekelni, hogy elfelejtse az exet! Persze 1-2 hónap múlva majd hallom, h azóta összejött vkivel és most boldog, de a pasi megcsalja! De miért?!
Közben pedig a százezredik csaj BARÁTOM közli velem, h hát te jó pasi vagy, és ne izgulj. Meg felfújod a dolgot, nincs is olyan, h magány... De a legjobb: Hisz te annyira közkedvelt vagy, biztos van vki, akinek te kellesz!
Jelentem: NINCS! Az ex-nőimet leráztam, felnőttem, de a korosztályom, és akár az idősebb korosztály is, még nem! Inkább múltba merengenek, meg keresik a külföldi pasikat! UTÁLOM ezt! Én bezzeg nem tok összefutni egy külföldi csajjal, aki bukna arra, aki én vagyok!
Mind1! Ezen is nevetek egyet, mint minden máson az életemben, és keresem tovább a nagy Ő-t! :))

Kint nagy cseppekben esik az eső. Az ablakon keresztül enyhe szellő tör magának útat végig a szobán. Elképzelem, hogy egy kertes ház ablakán bámulok épp ki. Az ablak olyan belülről, hogy fel lehet rá ülni, és még van hely mellettem egy jó üveg fél édes fehér bornak. A poharam félig üres, és elkezdek merengeni:
Szomorú vagyok, amint az esőt nézem. Ahogy lassan folynak le az ablakon az esőcseppek, és az ereszcsatornán leérve kis patakká állnak össze, és folynak túl a kertem kapuján. Merengek a távolba nézve, ahogy fújja a szél a fákat, és azon gondolkodom, hogy miért egyedül nézem ezt a szomorú tájat? Miért nem pattog a tűz a kandallóban, és miért nem hallom párom lágy, kellemes hangját, amint visszahív a szobába, hogy bújjak mellé a felmelegített ágyba.
Ekkor belekortyolok a poharamba, és amit eddig félig üresnek láttam, most félig tele van. Érdekes, pedig még kortyoltam is belőle, de ahogy a bor végigfolyik a torkomon, és izlelőbimbóimban megindul az inger, az agyamat boldogság önti el. Észreveszem, hogy lágy zene szól a háttérben, és a tűz, melynek a kandallóban kellene égnie, egy gyertya fénye helyetesíti. Elgondolkodom, hogy miért is lettem hirtelen boldog?
Ekkor rájövök: Az aprócska láng jelképezi a reményt. Ez az aprócska láng mindenki lelkében ég, és mind tudjuk, hogy vár ránk valahol valaki, aki soha nem hagyná ezt a lángot kialudni.
Csak ülök ott tovább magányomban, és arra gondolok, hogy ameddig a gyertya fénye ég, addig nem szabad szomorkodni. A következő korty ismét forrósággal önti el belsőm, és elgondolkodom azon, hogy hány barátom van, és hogy nem csak a szerelmek jelentik a világot. A világ ennél sokkal több. Sokkal több nevetés, sokkal több boldogság. Ekkor még egy mosoly is keresztül szalad az arcomon.
Bámulok tovább az ablakon keresztül, nézem ahogy az eső lassan elmossa a kertet és ahogy tovább kortyolgatom a boromat, rájövök, hogy nevetek, boldog vagyok, és berúgtam... :)

Kedves Naplóm! :)
Igazából ezer dolog kavarog ismét az agyamban, és úgy érzem képtelen vagyok olyan formába önteni, ahogy én azt szeretném, így megint a saját gondolati szintemen mesélek majd neked.
Ami az előző postból kimaradt: Ex-nők! Azt hiszem lezártam mindent! Volt, akivel kicsit veszekedősen, volt akivel még nem is tudja, h lezártuk, de csak észre veszi majd, hogy nem keresem. Ennyi. Valahogy könnyebb az egész így. Tiszta lapokkal játszok!
Suli: Dög fárasztó ez az év. Ha jól számolom most járok a 3. hét végénél, és rájöttem, hogy ebben a félévben eléggé lestrapált leszek. A vizsgaidőszak megint szar lesz, hisz lesz vagy 3 vizsgám, de addig még ki kéne találni miből is kéne szakdogát írni..
Bulik: Érdekes egy suli bulin vagyok túl. Ismét józanon, és ismét kocsival. Társam az éjszakában a megtestesült csábítás számomra, és néha pokolian nehéz "nem"-t mondanom neki. De úgy érzem még mindig ez a helyes.
Nincs több gondolat, ez az utolsó most szétzúzta mindet.. Talán holnap!

Durva belegondolni, hogy több, mint egy hete nem is írtam már! És még durvább, hogy azért, mert nincs időm! A suli és az egyéb elfoglaltságiam teljesen felemésztenek! Plusz a fogyókura, és a heti 3 mozgás is eléggé leterhelő! Néha azt érzem rettenetesen fáradt vagyok, és csak aludnék egy napig, meg tvznék! De már a TV-nk is kezd elromolni. Már nagyon durván képcsőves.
Az elmúlt pár napra tudok csak visszaemlékezni, de az megvan, hogy már vasárnap a sulira készültem, könyvet olvastam, tanulgatni próbáltam, és a többiekkel házi feladatot csináltam. Utána hoki éjjel. Majd hétfőn reggel suli, egészen 4ig, majd még két óra megbeszélés, hogy másnap mit is mondunk prezentációképp. Kedden reggel már nem bírtam felébredni, csak 11re értem be, majd este 10ig suli, hazaestem, és 10 perc pihi után mentem hokizni. Szerdán reggel foci, majd suli, és utána Ádám barátomnak születésnapi ajándék vásárlás. Volt 15 percem itthon vacsizni, és mentünk hozzá. Most már csütörtök hajnali 1 óra van, és arra gondolok, hogy a hétből már 3 nap eltelt, és az asztali naptáromba nem volt időm beírni, mit csináltam a héten, és mit fogok csinálni. Holnap valószínűleg 4ig ismét suli reggel 9től, majd este lehet egy light-os kvif buli.
Mellesleg szombaton voltunk bulizni is, B7-ben, és érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam. Lehetséges hogy ezt később még felvezetem ide a blogra!
Annyi minden jut még eszembe, amiről írni tudnék, de nincs időm. Álmos vagyok, és aludnom kéne, de már nem bírtam megállni, hogy valamit ide ne firkantsak. Azt hiszem most egy két bejegyzést utólag fogok felvinni!

Az élet olyan, mint egy utazás a metrón! Reggel korán, fáradtan felszállsz, és rájössz, hogy baromi sokan vannak. Megkérdezed magadtól, hogy mivégre is indultam ma el, miért is születtem meg?! Rengeteg ember van a metrón, de te is felszállsz, és belevágsz az útba, amely előtted és mások előtt áll!
Az első lépéseket az iskolában tesszük meg, és mikor elballagtunk az általánosból elhagyjuk a Pillangó utcát. Kb. látjuk, hogy kik vannak ott velünk, kik a társaink az utazásban. A második nagy lépés a Stadionok: Középiskola. Itt néhányan fölszállnak, sokan le. Itt már előfordulhat, hogy a lány, akivel az Örs óta együtt utazol, észrevesz téged, és szemezgettek! Ekkor jön a következő megálló, a Keleti. De míg odaér a Keletihez a metró, ugyebár addig teszi meg a leghosszabb utat. Egyfajta szimbólumaként, hogy a középiskolával, illetve az érettségivel vállunk felnőtté, és tanuljuk meg, hogy a döntéseinknek következményei vannak. Ekkor jön a Blaha! Itt nagyon sokan szállnak le, ez egyfajta döntés, hogy a várost a 4-6os villamos vonalán közelítem meg, vagy pedig haladok tovább a metróval. Szerintem a Blaha az a megálló, ahol a legtöbb ember megfordul, ahol az életünk nagy részét töltjük. Ez jelképezi a fiatal éveket, és talán az Astoria is! Olyan semmilyen megálló!
Tellik az élet, és jön a Deák: A diploma, az első állás, a házasság. Megannyi lehetőség a továbbhaladásra, megannyi lehetőség az életre. És miután elértük a Kossuth-ot, ami a Parlamenttel együtt a komolyságot és az érett kort szimbólizálja, még kapunk egy esélyt, hogy a Batthányin leszállva beugorjunk a Nagyi Palacsintázójába a szürke és koszós, de szintén sok embert számláló Moszkva Tér előtt! Ez az öreg kort, a nyúgdíjat és a két Mammut épülettel a nyúgdíjban rejlő lehetőségeket ábrázolja. De mint az életben is bekövetkezik egyszer a halál, az utolsó megálló a Déli Pályaudvar. Ekkor le kell szállnia mindenkinek a metróról, hisz az egy nagy sötét alagútba megy, ahol megfordulva újra kezdi az útját.. Azt mindenképp érdemes megjegyezni, hogy az úton nem egymagunk utazunk. Vannak, akik már az Örstől kezdve velünk vannak a Déli Pályaudvarig, és akad talán két-három lány is, ha legalább fele olyan jól nézel ki, mint én, aki pár megálló között szemez veled. De ha egyszer egy utad során találkozol egy olyan lánnyal, aki mikor felszállt már szemezett veled, és ameddig utazott addig, akkor fuss utána, szállj le akárhol is jársz, mert lehet több esélyed soha nem lesz. Attól pedig ne félj, h barátaid nem fognak veled leszállni...

Szombat kori, vasárnap hoki! Eléggé belehúztam a sportolást illetően! Heti 2x járok vasárnaptól kezdve hokizni, és úgy néz ki szerdánként még focizni is járunk majd a főiskolásokkal. Biztató kezdet egy új félévhez! Remélem a héten sikerül beszereznem az új kondi bérletet is, és heti 3 kondival megfejelem még ezt az adagot!
Mellesleg ma reggel anyumat ismét kórházba vittem, de most csak ilyen gyógykezelésre feküdt be egy hétre a Királyhágón. Viszont olyan orvosnő dolgozik ott, h ha időm engedi azért meglátogatom! Drága Judit doktornő... :)) Az a fehér köpeny és az a kis csinos arc.. És mikor említettem neki, h mostanság nekem is fáj a hátam reggelente, még fel is ajánlotta, hogy jó kis katéterzsákjaik vannak.. Imádom!
Viszont az internetes párkeresésről azt hiszem lemondok. Igen, voltak ilyesfajta probálkozásaim, de mivel teljesen eredménytelen lassan 1 hónapja, be kell látnom, hogy csak a személyes varázsom segíthet végre barátnőt találni..

Főhősünk magányosan ül a pislákoló számítógép fénye előtt, és erősen próbálja felidézni mi minden is esett meg vele az elmúlt pár napban. Lelke még nem nyugodott le az este során átélt mámorból, és hangosan kalapáló szíve még hevesen dobban egyet-egyet. Igen, ez egyfajta büszkeség, amit most maga íránt érez, hisz pókerben felülmúlta társait és a szerencse melléje szegődött. És ez még nem minden, a pókert követő Activity játszmák alkalmával elé gördített akadályokat is simán vette. Ma győztesnek érzi magát. De nem volt ez így minden nap a héten!
Elkezdödött az utolsó félév, a hajtás, a szakma apró de végső morzsáinak felcsípegetése a küszöbről, amiről majd egy nagy lépéssel augusztusban belépünk a nagy betűs Életbe! Eddig tetszik is mindaz, amit a suliban tapasztalok, bár néhány órán azt gondolom nem igazán tudják felkelteni az érdeklődésem! Viszont a héten már volt egy party is, és hát onnan is vegyes érzésekkel értem haza. A buli címe Lúzer party volt, mert Valentin nap tartottuk, és azok jöttünk össze egy kávézóban, akinek nincs épp párja. Végül csak 3an mentünk, de két órás kellemes beszélgetés után meg kell jegyeznem, hogy én nem értem a női lelket. Felfoghatatlan, hogy néha pont azután vágyakozik, ami nem is neki kéne. Nem veszi észre, mennyire értékes, és egyedülálló! Talán néha túlzottan is tisztelem! De ez persze ugyanakkor baromság is!
A hét úgy telt, hogy a keddi napot úgy ahogy van a suliban töltöttem, és miután hazajöttem két óra múlva mentem hokizni. A hétfő lightos volt, leszámítva, hogy kiderült, egy tanárunk elhunyt, ami csöppet gászos hangulatot varázsolt a kereskedelmi tanszéken. A szerdai foci viszont vérpezsdítő és kihívó volt! Tetszett, és remélem sorozatot csinálunk belőle idén! A szerdai nap viszont ismét egy baromi jó activity partyval végződött, tehát összegzésképp talán nincs is panaszom az "első" hétre!
Talán csak annyit, hogy most voltunk durván 60%-on, és cél a 110%!

Hát igen, érdekes belegondolni.. Holnap 11:20-kor beülök az utolsó iskolában töltött félévem első órájára.. Mondhatnám némi íroniával, hogy utolért a kor! De ez persze hülyeség, fiatal vagyok, és élvezem is, de mégis, ez is egyfajta fordulat, vagy egyfajta vég. Az ezt követő félévben valószínűleg egy íróasztal mögé leszek leszögezve, és onnan kell majd, egy monitor zümmőgése mellett, kreatív munkámmal segítenem a világot, és a magyar GDP-t! Adót kell majd fizetnem, (bár jövőre még nem hiszem), és kevés időm lesz bármire, ami igazán érdekel. Utolsó félév.. Én így gondolok rá! Pár hónap még abból, amikor heti 2x sőt akár 3x is bulizhatok, hétvégén nem kell korán lefeküdnőm, és ha egy héten nem akarok bemenni, akkor nem kell beteget jelentenem. Az utolsó év, amikor hétköznap délután 2 és 4 között is találkozhatok a barátaimmal akár egy sörre..
De nem vagyok szomorú, sőt ismét izgalom bújik a bőröm alá, és arra gondolok, hogy most  aztán jön a buli.. Csajok ismét!!!! És hát ahogy így belegondolok, egy-két hónap és egy évvel ismét öregebb leszek! Rettegj felnőtt világ, már csak fél éved van, és jövök!!! :)

Ismét éjjel 3 óra, és sétálok hazafelé. A gondolatok, mint száguldó vonatok cikáznak bennem. Annyira rég meg akartam érteni miért nincs sikerem a nőknél.. lassan 10 hónapja, és mindig ugyanaz a felvetés: "Nem értem, hogy neked miért nincs csajod!?" Hát ma este kiderült! Fájdalmas, de el kell fogadnom, hogy ez az igazság! Már 5kor elkezdtünk inni a mozizás alatt, és én azt hiszem 9 körül már csatak részeg voltam, de éjfélre sikerült vmelyest kijózanodnom, és elkezdtem hallgatni a csajozni vágyó barátaim szavára. Kb. a 3. lány lehetet az este során, akivel úgy éreztem nagyon jól érzem magam. Helyes volt, tetszett a nevetése, és jól is táncolt. Sőt én is jól táncoltam vele. Amikor otthagytuk a táncparkettet, és elindultam haza, még odamentem hozzá elbúcsúzni, amikor is a bnője közölte velem, hogy majd akkor akar tőlem vmit, ha kockahasam lesz. Ez viccnek hangzott és akkor még talán nevettem is rajta, de kevés dolog fáj jobban, mint ez!
Nagyon sajnálom, hogy az az idézet, hogy nem a külső számít, hanem a belső, egy szart sem ér! Mindenki csak a külsőt nézi, és ha egy pillanatra elfeledkezünk róla, akkor szoktunk szerelembe esni..