A következő történetben a személyek valamint az helyszínek csak kitaláltak, bármilyen hasonlóság, vagy egyezés csak a véletlen műve.
Vegyük a szereplőket: Egy normális pár, semmi paranormális nincs bennük, vagyis egy fiú és egy lány. Kapcsolatuk nem hosszabb 1 évnél, és szerelmesek.
A történet: A lány pasija egyik szombati estét a barátjával tölti, mikoris a lány elhatározza, hogy mivel szombat van, ő nem fog otthon üldögélni, hanem rég nem látott barátaival fog egy estére végre kimozdulni, és barátnőivel elugrik bulizni egyet.
A lány sokáig örlődik barátai társaságában, hogy elmondja-e barátjának és végül egy sms-ben közli, hogy ő bizony ma nem otthon fog ülni, és a tv-t bambulni, hanem több hónap után végre bulizik egyet. A fiú válasza minderre felfoghatatlan: Nem ez volt megbeszélve, és eléggé bántja a dolog, de azért jó bulit kíván. (utálom az ilyet, akkor miért kell visszaírnod, meg mi az, hogy nem ez volt megbeszélve? akkor most mindent meg kell beszélni? - a szerk.) Ezután a lány kicsit kiborul, ám ír még egy sms-t, amiben BOCSÁNATOT kér, és megírja, hogy nagyon fog neki hiányzoni a férfiállatja. A fiú persze nem reagál, csak később, amikor női főszereplőnk már a buliban tombol barátnéival. A válasz sértő, úgyanis az áll benne, hogy ő már ittas, és hogy nem igazán érdekli mi van a lánnyal, valamint érezhetően továbbra is meg van sértődve, hogy nem ezt beszélték meg. A fiú nagyon féltékenynek tűnik, pedig több évvel idősebb a lánynál. A lány persze kiborul, sír, otthagyja barátait, és nagyon zavarja a dolog, ráadásul neki van lelkiismeretfurdalása. Egy nagyon kedves jóbarátja az éjszaka közepén érte megy, és elviszi kocsival, és közben vígasztalja.
A vígasz körülbelül így hangzott:
Érthető a férfiaknál a féltékenység. Sőt valahol még jó dolog is, hogy a hímek ezzel fejezik ki ragaszkódásukat a nőstényekhez. (ezt persze csak viccesen én írom így ;) - a szerk.) Azonban meg kell tanulni kezelni a féltékenységet. A féltékenység oka a bizalom hiánya. Egy kapcsolatban pedig az egyik legfontosabb a bizalom. Ha ez nincs meg, akkor csak az következhet be, hogy az egyik fél kisajátítja a másikat, miközben az észre se veszi, hogy már csak azt teszi, amit a párja mond neki. Ezt nem szabad. Ilyen esetben a legjobb megoldás szerintem, ha a férfival közöljük, hogy igaz, hogy mikor őt választottuk párunknak először a külső jegyei tetszettek meg számunkra, de tisztában kell lennie azzal, hogy a belső értékei miatt lettünk szerelmesek belé. És az ő belső értékei egyediek, és utánozhatatlanok. Az, hogy időnként megnéznek a lányok más pasikat, az azért van, mert természetes ösztön mindenkiben, hogy vonzódunk a esztétikailag szép, vagy helyes, esetleg valamiért számunkra vonzó egyénekhez. Ez nem azt jelenti, hogy meg fogjuk vele csalni vele társunkat. Sőt.. Ezek a vonzódások ébreszthetnek bennünk akár még vadabb szerelmet társunk íránt, hisz megmutatja, hogy miért is szeretjük őt igazán. Ha ezt képesek vagyunk mi férfiak megérteni, és megbízni a párunkban, akkor lehetünk majd igazán felnőttek egy kapcsolatban, és akkor fogják a nők végre felfogni, hogy elég idősek vagyunk már ahhoz, hogy komolyan vegyenek minket..
Ameddig ez nincs meg, addig javaslom a zsebhokit, a képregényeket, és az álomvilágot. Ugyanis mindezek szükségesek ahhoz, hogy gyerekként viselkedhessünk. Ami nem baj, csak sajnos egyszer úgyis fel kell nőni..
